Tőzsdei buborékok régen és most
Egy részvény árfolyama megduplázódik... aztán újra megduplázódik, néhány hét leforgása alatt. Emberek ezrei, akik sosem tőzsdéztek korábban, beszállnak, és megpróbálják túlszárnyalni a piacot.
Nem csak a Tesla árfolyamáról és a Robinhood kereskedési app felhasználóiról szól a fenti jellemzés. 1720-ban, 300 évvel ezelőtt pontosan ugyanez történt, a tőzsde egyik legnagyobb buboréka éppen a kipukkanás előtt állt.
1720 nyarán a Déltengeri Társaság és más vezető részvények újabb és újabb csúcsokat döntöttek, ahogyan egyre több spekuláns vásárolta őket a könnyű profit reményében. Gyorsabban pukkadt ki a lufi, mint ahogyan felfújták, ezzel viszont nagyon értékes leckét kaptunk, amely mind a mai napig érvényes.
A Déltengeri Társaságot eredetileg a spanyol gyarmatokkal való rabszolga kereskedelem céljából hozták létre, ám 1720-ra a brit kormány hatalmas háborús adósságainak refinanszírozására szolgáló rendszerré vált. A rendszer látszólag működött, hiszen egyre több és több brit adófizetői pénz áramlott bele. A végén persze minden összeomlott, mely még évekig beárnyékolta a brit gazdaság kilátásait.
1720 januárjában a Déltengeri Társaság részvényárfolyama 128 fonton állt, júliusra 950 fontig szökött fel. A különböző biztosító társaságok részvényeinek árfolyama pedig ezerszeresére, esetenként több ezerszeresére növekedett a fent említett időszakban. Aztán szeptemberben, 3 katasztrofális hét leforgása alatt kipukkadt a buborék. 1720 végére ezek a részvények a legmagasabb árjegyzési szintjeikhez képest 80-90 %-al estek vissza.
A veszteségek húsbavágók voltak, hiszen rengetegen spekuláltak akkoriban: I. György király, az angol parlament fele, Isaac Newton, Alexander Pope költő, kereskedők, közemberek.
Hogy miért szippantott be látszólag okos embereket is ez az örvény? Akkoriban kezdtek el teret hódítani az újságok, az alacsony kamatú kölcsönök és a technológiai újításokról szóló izgalmas sztorik is lázban tartották a közvéleményt. De mind fölött leginkább az a vágy mozgatta a spekulánsokat, hogy a tömeggel tartsanak, vagy ahogyan ma hívjuk: FOMO. [Fear of missing out, mikor attól tartunk, lemaradunk valamiről/kimaradunk valamiből - a szerk.]
A buborékok a pénzügyi piacok velejárói. Feljegyzések alapján az ókori Babilonban a nyersanyagárak alkalmanként hirtelen emelkedésbe vagy zuhanásba kezdtek, melyet nem indokolt háború vagy időjárás.
1720-ban “a pénz illata olyan volt a levegőben, mint a tavasz lélegzete”, ahogyan a történész John Carswell fogalmazott. Csak júniusban 88 tőzsdén jegyzett startup indult Londonban.
Egy londoni házvezető állítólag 8000 font nyereségre tett szert spekulációval (mai árfolyamon ez közel fél milliárd forintnak felel meg). Utcai verekedések törtek ki a részvényvásárlás miatt, London pénzügyi negyedében hosszú sorokban kígyóztak az emberek, hogy “bármilyen” társaságban részesedést vásároljanak. A kávéházak és báltermek váltak a pénzügyi pletykák központjává, még a hölgyek is eladták ékszereiket, hogy részvényeket vásároljanak belőlük.
Ahogyan két évszázaddal később Benjamin Graham írta a bikapiacról, mely az 1929-es összeomlással ért véget: “Miért dolgozzunk a megélhetésért, ha a Wall Streeten vagyonokat lehet keresni munka nélkül?”
Az új médiák: 1720-ban az újságok, 1920-ban a rádió, az 1990-es években az internet, manapság pedig a közösségi média és okostelefon appok a mánia katalizátorai.
Amint elterjed, hogy “mindenki” ugyanazt csinálja, nehéz ellenállni a kísértésnek. Az embereknek szükségük van a csoporthoz való tartozásra. Ha valamilyen népszerű dologba fektetünk, azt érezzük, hogy mi is népszerűvé válhatunk.
“Amikor az egész világ kezd megőrülni, akkor bizonyos mértékig nekünk is ugyanezt kell tennünk”.
Az utánzás nem mindig irracionális dolog. Ez segített őseinknek a könnyebb munkavégzésben és a változó környezethez való gyorsabb alkalmazkodásban. A konformitás hatalmas erővel bír, és sosem szabad alábecsülni (ezért lehet shortolni például a Teslát, de nem érdemes). A buborékok nem racionálisak, de nem is irracionálisak, csak mélyen emberiek, ezért mindig velünk lesznek, míg világ a világ.
Katona Zsófia
Ezen írás az Uzletnoknek.hu szellemi tulajdonát képezi. Egészének vagy bármely részének akár online, akár nyomtatott formában engedély nélküli másolása, feldolgozása, jogsértő felhasználása szigorúan tilos; büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
