A pénz - játékszer vagy lehetőség?
A minap a kezembe került Morgan Housel: The Psychology of Money című könyve. [A pénz pszichológiája, a cikk publikálásának időpontjában még nem jelent meg magyar nyelven - a szerk.]
Ez a 242 oldalas olvasmány nem a befektetésekről szól. Sokkal inkább arról, hogyan gondolkodjunk a befektetésekről, és állíthatom, egyike a legeredetibb pénzügyi könyveknek, amit az utóbbi években olvastam.
Housel 36 éves blogger és kockázatitőke-befektető. Csodálatosan és bölcsen ír a nagy igazságról: a pénz nem elsősorban értéket tárol. A pénz az érzelmek és az ego csatornája, reményeket, félelmeket, álmokat és fájdalmakat, magabiztosságot és meglepetést, irigységet és megbánást hordoz magában.
A könyv egy megdöbbentő anekdotával kezdődik, melynek az író szemtanúja volt. Egy techcég multimilliomos igazgatója több ezernyi dollárt adott egy hotelinasnak, hogy a közeli ékszerüzletben valódi aranyérméket vásároljon számára. Az ügyvezető ezután az érméket, melyeknek darabja körülbelül ezer dollárt kóstált, a Csendes-óceánba dobta barátaival, puszta szórakozásból. Ennek az embernek a pénz játékszer volt csupán (később csődbe is ment).
Ronald Read azonban a pénzben a lehetőséget látta. Évtizedeken át dolgozott benzinkutasként és takarítóként. Miután 2014-ben, 92 éves korában elhunyt, több, mint 6 millió dollárt hagyott jótékonysági szervezetekre. Nem csak rendszeresen félretette a pénzét, de be is fektette részvényekbe.
Hogyan fordulhat elő, kérdezi Housel, hogy egy takarító, aki nem végzett egyetemet, nem jött gazdag családból, tapasztalat és kapcsolatok nélkül képes volt felülmúlni a legtöbb profi befektetőt?
A befektetés nem IQ teszt, sokkal inkább a személyiség próbája. Ellentétben azzal, aki érméket dobott az óceánba, Readnek a késleltett jutalmazás elfogadása nem okozott gondot, másrészt nem érezte, hogy nagy költekezésekbe kellene vernie magát csak azért, hogy többnek látsszon. Ezekből a régimódi erényekből nagy vagyont lehet építeni.
Az elmúlt évtizedek két nagy nyertesét elemezve, a Netflix Inc. 2002 és 2018 között 35 000 %-al emelkedett, míg a Monster Beverage Corp. 1995 és 2018 között 300 000 %-al. Ennek ellenére a legtöbb befektető idő előtt kiszállt.
A fenti példákból is látszik, hogy a türelem kifizetődik. Warren Buffettre a történelem egyik legjobb befektetőjeként tekintünk, aki zseniális elemzései, kemény munkája és kiterjedt kapcsolatrendszere segítségével lett az, aki. Ám ne felejtsük el, hogy Buffett vagyonának legalább 95 %-át 65 éves kora után halmozta fel. Sikere valódi kulcsa az, hogy fenomenális befektető már háromnegyed évszázada. De az igazi titok nem a képességeiben rejlik, hanem éveinek számában (2020 augusztusában lett 90 éves).
Hogy hosszú távon mennyit kereshetsz a tőzsdén, attól is függ, mikor születtél. Az inflációhoz igazítva az 1950-ben születettek lényegében semmit sem kerestek a tőzsdén 13-30 éves koruk között, ahogyan Housel rámutat. Az 1970-ben születettek viszont fényévekkel többet. A 2000-ben születettek? Lehet, hogy sokkat többet kell spórolniuk, mint a szüleiknek.
Housel arra ösztönzi a befektetőket, gondolják át, mire szolgál számukra a pénz és a vagyon. Megkülönbözteti a gazdagságot (magas jövedelem) és a vagyont (mikor szabadon döntesz arról, hogyan és mire költesz).
Sok gazdag ember nem vagyonos, méghozzá azért, mert úgy érzi, pénzt kell költenie ahhoz, hogy megmutassa másoknak, milyen gazdag. Az optimális megtakarítások mértéke az ego és a jövedelem különbsége. Vagyonosnak lenni azt jelenti, keveset törődsz azzal, mások mit gondolnak rólad.
Annak a képessége, hogy azt csinálj, amit akarsz, amikor csak akarod, akivel csak akarod, ameddig csak akarod, fizeti a létező legmagasabb osztalékot.
A cikk az Uzletnoknek.hu szellemi tulajdonát képezi. Egészének vagy bármely részének akár online, akár nyomtatott formában engedély nélküli másolása, feldolgozása, jogsértő felhasználása szigorúan tilos; büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
