Az üzleti terv, ami mindig működik
A hagyományos üzleti terv “fejközpontú”, arról szól, hogy mi az, amit tennünk kellene (vagy azt hisszük, hogy tennünk kellene). Egy hagyományos üzleti terv legtöbbször az alábbi két elképzelések valamelyike miatt születik meg:
Jobb, ha írunk üzleti tervet, hisz ez minden sikeres üzlethez elengedhetetlen
Jobb, ha írünk üzleti tervet, máskülönben hogyan szereznénk finanszírozókat?
A hagyományos üzleti tervek meglehetősen kiszámíthatóak. Átgondoltak, elemzők, minden részletre kiterjedők - és még megannyi jelzőt felsorolhatnék itt, ami egy állítólag “okos” üzlet jellemzője.
A hagyományos, “fejközpontú” üzleti tervek ennek ellenére sokszor nem működnek. Az a terv, ami fejben kezdődik, logikus és tervszerű, nélkülöz minden szenvedélyt, izgalmat.
Egy olyan terv, amely azzal a feltételezéssel indul, hogy képes a jövőben bekövetkező összes lényeges változást számba venni, már azelőtt elavul, mielőtt a tinta, amivel papírra vetették, megszárad.
Egy jól működő üzlet terve teljesen más feltételezésekből indul ki. Itt a megközelítés “szívközpontú”.
Mikor vállalkozókkal dolgozom, az üzleti terv írása előtt bevezetem őket egy úgynevezett “Álomszobába”, ahol elképzelik a vállalkozásukat, de nem logikus szempontból - az üzleti vízióról álmodnak. Miért akarják felépíteni ezt az üzletet? Kinek származik előnye belőle? Miért lesz tőle jobb hely a világ? Csak miután őszinte választ adnak ezekre a dolgokra, írhatnak egy olyan cselekvési tervet, ami majd odavezeti őket. A pénz jó motiváció, de önmagában kevés. Kell lennie egy olyan hajtóerőnek, ami túlmutat az anyagiakon.
Az igazi különbség a mindig működő és a hagyományos üzleti terv között leginkább az, hogy hogyan érzünk vele kapcsolatban - a hozzáállásunk és a tervhez fűződő viszonyunk határozza meg, működni fog-e a gyakorlatban is.
